Üdvözlünk a Sertéstenyésztés szakmai kvízben

Járványvédelmi szempontból rendkívül fontos, hogy a telepek körüli terület rendezett, tisztán tartható és tartott illetve háziállatmentes legyen. Amennyiben rágcsálót észlelünk, azt azonnal el kell kezdeni írtani. A kerítések körül 1 méteres távolságban vágni kell a gazt, bozótot, mert a vadon élő állatok szívesen bújnak meg ilyen területeken és közel hozhatnak fertőzéseket a telepekhez. Azonos okokból fontos a kerítések karbantartása is, így semmilyen vadállat nem juthat a telepi épületek közelébe. Ügyeljünk arra is, hogy az épületek nyílászárói szúnyoghálóval felszereltek legyenek, hogy az esetleges fertőzést hordozó vérszívó rovarok se juthassanak be az állatokhoz.

Járványvédelmi szempontból fontos, hogy a mindenki számára elérhető területekről – azaz a fekete zónából- semmi nem kerüljön be a telepekre. Így megakadályozzuk, hogy a ruhánk, személyes értékeink által felszedett kórokozók bekerüljenek a telepekre. A közlekedő területeken- azaz a szürke zónákban- kizárólag a telep által biztosított és tisztán tartott, kizárólag a szürke zónában használt ruházatban lehet közlekedni. Az állatok tartási helye fehér zónának minősül, oda csak ismételt átöltözés és hajmosással egybekötött zuhanyzás után, kizárólag fehér zónára biztosított ruhában lehet belépni. Erre azért van szükség, mert a szürke zónák területe sokszor természeti hatások számára még elérhető, így akár ruházatunk érintkezhet madarak, rágcsálók által hordozott kórokozókkal. A fehér zónák azonban már zártak, így oda csakis emberi mulasztással kerülhet kintről fertőző betegség. Tehát a helyes válasz: járványvédelmi szempontból minimálisan hármas védelmi zóna szükséges.

A zónák közötti közlekedés során teljes ruhacsere kötelező, amely az alsóneműre is vonatkozik. Mobiltelefont és szemüveget csak germicid lámpás fertőtlenítés után lehet bevinni magasabb védelmi szinttel rendelkező zónákba.

Fehér zónába kizárólag csizma és kéz fertőtlenítés után, a fehér zónában tisztán tartott ruhában lehet belépni. A szürke zónáig behozott mobiltelefonok és szemüvegek nem hozhatóak tovább, még fertőtlenítés után sem. Azon telepi dolgozók, akik számára ez elengedhetetlen, fehér zónás szemüveggel rendelkeznek.

A sertés jellegzetesen poliösztruszos faj, egész évben hajlandó az ivarzásra, következésképpen az ellésre. Az ivari ciklus hossza átlagosan 21 nap /18-23 nap/, melyből a sárgatest fázis 16-17 nap, a tüsző fázis 4-5 nap.

A frissen nyert spermát makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá.

Makroszkópos vizsgálattal vizsgáljuk a sperma mennyiségét, színét, konzisztenciáját. A mikroszkópos spermavizsgálat végzése felkészültséget és nagy szakmai hozzáértést és gyakorlatot igényel. A sperma hígításának több funkciója van, többek között általa növelhető a sperma mennyisége, tápanyagokat tartalmaz és biztosít a spermiumok számára, a benne levő puffer-rendszer biztosítja a higított sperma optimális pH-ját. Amikor a termékenyítő adagban több kan spermája kerül, azt kevert spermának nevezzük.

Gyors, higiénikus és egyszerű termékenyítés módszer, az úgynevezett „függesztett” rendszer. Ilyenkor egyszer használatos (több esetben egyedileg is csomagolt, sterilizált) ún. foam tip (szivacsos fejû), vagy csavaros (melrose) végû katéterek széles választékáról beszélünk, amelyet felfüggesztünk egy embermagasságú huzalra.

A kocákat nem szabad egyedi állásból csoportos kutricákba/tartástechnológiába átmozgatni a termékenyítést követően 28 napig. Így biztosítjuk a kocák nyugalmát és kiküszöböljük a megtermékenyült peték részbeni vagy teljes elvesztését, illetve kontrollálhatjuk a napi takarmányfelvételt az optimális kocakondíció kialakítása érdekében.

Az újszülött malacok minimális szénhidráttartalékkal születnek, ezért a hideg környezetben, a nedves malac drasztikusan energiát veszít, ami az izmok blokkolását, illetve a szopási reflex elvesztését eredményezi. Ilyenkor a vércukorszint gyorsan csökken, az állatok kómába esnek, majd hamarosan elpusztulnak.

A kocatelep higiéniája és mikrobiológiai környezete meghatározza a termelés egészének állategészségügyi státuszát. Az redukált antibiotikum használat alapja, hogy olyan környezetet teremtsünk az állatok számára, amelyben a lehető legkisebb esélyük van fertőződésre. A termek nagynyomású mosóval, fertőtlenítőszerrel való takarítása, szárítása és tamponos vizsgálata segít megteremteni a következő állatcsoport számára a steril környezetet, védve őket az előző ciklus kórokozóitól.

A választás előtti malacok emésztése még nagyon érzékeny, ezért fokozottan figyelni kell az optimális malacbúvók hőmérsékletének biztosítására (32-34 celsius), a tejitató csészék tisztán tartására, illetve a kocatakarmány minőségére, ami hatással van a föcstej, tej minőségére is. Mindez támogathatja az egészséges emésztés kialakítását és megelőzheti a hasmenés kialakulását.

A fiaztatón minden teremnek külön, saját takarítóeszköze van, amelyet használaton kívül fertőtlenítőszeres vízbe állítva tárolunk. A terembe lépve fertőtlenítjük a csizmánkat is az erre kijelölt szőnyegen, így minimalizáljuk a másik termek kórokozóinak átvitelét egyik teremből a másikba. A takarítóeszközöket pedig nem keverjük.

Nagy szaporaságú kis és nagy állományokban egyaránt szükség lehet a malacok dajkásítására. A dajkásítás munkája abból áll, hogy ha a kocának több malaca született, mint amennyi egészséges csecse van, a „létszám feletti” malacokat másik, kevesebbet fialt koca alá helyezik. Ezzel egyszerre két cél érhető el. Az egyik, hogy a malac szopási lehetőséghez jut, a másik az, hogy az így elfoglalt csecs nem apad el a többinél korábban. A dajkásítást a malacok születése után 24 órával tehetjük meg, mivel ilyenkor a koca még elfogadja a malacot. A 24 óra betartása fontos, hogy minden malac a saját anyjától vegy fel a föcstejet. A kolosztrum, más néven föcstej elsődleges felvétele érdekében a ajánlott váltva szoptatás minimum 8-10 alkalom 12 órán keresztül, majd a dajkásítást ezután elvégezni.

A professzionális, precíziós koca takarmányozás kialakítása létfontosságú, hogy a vemhesség alatt optimális koca kondíciót alakítsunk ki. A kifejlődő petesejtek mennyisége és minősége meghatározza az élve született malacok számát. A fialás előtti utolsó héten, amikor a koca a fiaztatóban van a takarmány támogatja a méhben fejlődő malacok életképességét, illetve a születés utáni fejlődést is a koca tejtermelési potenciálja által. A jó minőségű és megfelelő mennyiségű kocatej létfontosságú a választásra kerülő malacok mennyiségét és súlyát tekintve.

A malacnevelő kutricákban az optimális pihenőhely kialakítása ugyanolyan fontos, mint a fiaztatón. A megfelelő hőmérséklet megtartása, ami segíti a malacokat, hogy megfelelően tudjanak emészteni és ne veszítsenek energiát hőleadás által, illetve ne betegedjenek meg.

Választási idő tekintetében a sertéstenyésztésben különböző választási idők alkalmazhatók a malacoknak anyjuktól való elválasztására. Manapság a malacokat általában 21-28 napos szoptatás után anyjuktól leválasztják.

Növekedésen a test tömegében és a testméretekben bekövetkező gyarapodást értjük. A sertéstartási gyakorlatban használatos jelzőszám az átlagos napi tömeggyarapodás, amelyet adott időszakban történő gyarapodás és a takarmányozási napok hányadosaként számolunk ki.

Kutatások azt igazolták, hogy  hőmérséklet hiány  esetén a növendék sertések súlygyarapodása, takarmányfelvétele és -értékesítése jelentős mértékben romlik.

A sertéstelepeken alapvetően kétféle takarmányozási módot alkalmaznak: az ad libitum, azaz az étvágy szerinti takarmányozást és az adagolt etetést. Tudjuk, hogy a csoportos tartás hierarchiát idéz elő, ami azt jelenti, hogy mindig lesz valamennyi egyed, ami nem tud csoportosan enni az erős egyedekkel.  Célunk, hogy minden malac az elválasztás után zökkenőmentesen gyarapodjon. Ahhoz, hogy a malac választás után, 7 hét alatt elérje a 25-30 kg testtömeget, olyan technológiát kell biztosítani ami, akkor elérhető amikor a malac szükségét érzi, hogy a nap 24 órájában bármikor táplálkozzon.

Járványvédelmi szempontból fontos, hogy a mindenki számára elérhető területekről – azaz a fekete zónából- semmi nem kerüljön be a telepekre. Így megakadályozzuk, hogy a ruhánk, személyes értékeink által felszedett kórokozók bekerüljenek a telepekre. A közlekedő területeken- azaz a szürke zónákban- kizárólag a telep által biztosított és tisztán tartott, kizárólag a szürke zónában használt ruházatban lehet közlekedni. Az állatok tartási helye fehér zónának minősül, oda csak ismételt átöltözés és hajmosással egybekötött zuhanyzás után, kizárólag fehér zónára biztosított ruhában lehet belépni. Erre azért van szükség, mert a szürke zónák területe sokszor természeti hatások számára még elérhető, így akár ruházatunk érintkezhet madarak, rágcsálók által hordozott kórokozókkal. A fehér zónák azonban már zártak, így oda csakis emberi mulasztással kerülhet kintről fertőző betegség. Tehát a helyes válasz: járványvédelmi szempontból minimálisan hármas védelmi zóna szükséges.

Fehér zónába kizárólag csizma és kéz fertőtlenítés után, a fehér zónában tisztán tartott ruhában lehet belépni. A szürke zónáig behozott mobiltelefonok és szemüvegek nem hozhatóak tovább, még fertőtlenítés után sem. Azon telepi dolgozók, akik számára ez elengedhetetlen, fehér zónás szemüveggel rendelkeznek.

Járványvédelmi szempontból rendkívül fontos, hogy a telepek körüli terület rendezett, tisztán tartható és tartott illetve háziállatmentes legyen. Amennyiben rágcsálót észlelünk, azt azonnal el kell kezdeni írtani. A kerítések körül 1 méteres távolságban vágni kell a gazt, bozótot, mert a vadon élő állatok szívesen bújnak meg ilyen területeken és közel hozhatnak fertőzéseket a telepekhez. Azonos okokból fontos a kerítések karbantartása is, így semmilyen vadállat nem juthat a telepi épületek közelébe. Ügyeljünk arra is, hogy az épületek nyílászárói szúnyoghálóval felszereltek legyenek, hogy az esetleges fertőzést hordozó vérszívó rovarok se juthassanak be az állatokhoz.

A zónák közötti közlekedés során teljes ruhacsere kötelező, amely az alsóneműre is vonatkozik. Mobiltelefont és szemüveget csak germicid lámpás fertőtlenítés után lehet bevinni magasabb védelmi szinttel rendelkező zónákba.

A frissen nyert spermát makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá.

Makroszkópos vizsgálattal vizsgáljuk a sperma mennyiségét, színét, konzisztenciáját. A mikroszkópos spermavizsgálat végzése felkészültséget és nagy szakmai hozzáértést és gyakorlatot igényel. A sperma hígításának több funkciója van, többek között általa növelhető a sperma mennyisége, tápanyagokat tartalmaz és biztosít a spermiumok számára, a benne levő puffer-rendszer biztosítja a higított sperma optimális pH-ját. Amikor a termékenyítő adagban több kan spermája kerül, azt kevert spermának nevezzük.

A sertés jellegzetesen poliösztruszos faj, egész évben hajlandó az ivarzásra, következésképpen az ellésre. Az ivari ciklus hossza átlagosan 21 nap /18-23 nap/, melyből a sárgatest fázis 16-17 nap, a tüsző fázis 4-5 nap.

Gyors, higiénikus és egyszerű termékenyítés módszer, az úgynevezett „függesztett” rendszer. Ilyenkor egyszer használatos (több esetben egyedileg is csomagolt, sterilizált) ún. foam tip (szivacsos fejû), vagy csavaros (melrose) végû katéterek széles választékáról beszélünk, amelyet felfüggesztünk egy embermagasságú huzalra.

A kocákat nem szabad egyedi állásból csoportos kutricákba/tartástechnológiába átmozgatni a termékenyítést követően 28 napig. Így biztosítjuk a kocák nyugalmát és kiküszöböljük a megtermékenyült peték részbeni vagy teljes elvesztését, illetve kontrollálhatjuk a napi takarmányfelvételt az optimális kocakondíció kialakítása érdekében.

Az újszülött malacok minimális szénhidráttartalékkal születnek, ezért a hideg környezetben, a nedves malac drasztikusan energiát veszít, ami az izmok blokkolását, illetve a szopási reflex elvesztését eredményezi. Ilyenkor a vércukorszint gyorsan csökken, az állatok kómába esnek, majd hamarosan elpusztulnak.

A kocatelep higiéniája és mikrobiológiai környezete meghatározza a termelés egészének állategészségügyi státuszát. Az redukált antibiotikum használat alapja, hogy olyan környezetet teremtsünk az állatok számára, amelyben a lehető legkisebb esélyük van fertőződésre. A termek nagynyomású mosóval, fertőtlenítőszerrel való takarítása, szárítása és tamponos vizsgálata segít megteremteni a következő állatcsoport számára a steril környezetet, védve őket az előző ciklus kórokozóitól.

A választás előtti malacok emésztése még nagyon érzékeny, ezért fokozottan figyelni kell az optimális malacbúvók hőmérsékletének biztosítására (32-34 celsius), a tejitató csészék tisztán tartására, illetve a kocatakarmány minőségére, ami hatással van a föcstej, tej minőségére is. Mindez támogathatja az egészséges emésztés kialakítását és megelőzheti a hasmenés kialakulását.

A fiaztatón minden teremnek külön, saját takarítóeszköze van, amelyet használaton kívül fertőtlenítőszeres vízbe állítva tárolunk. A terembe lépve fertőtlenítjük a csizmánkat is az erre kijelölt szőnyegen, így minimalizáljuk a másik termek kórokozóinak átvitelét egyik teremből a másikba. A takarítóeszközöket pedig nem keverjük.

Nagy szaporaságú kis és nagy állományokban egyaránt szükség lehet a malacok dajkásítására. A dajkásítás munkája abból áll, hogy ha a kocának több malaca született, mint amennyi egészséges csecse van, a „létszám feletti” malacokat másik, kevesebbet fialt koca alá helyezik. Ezzel egyszerre két cél érhető el. Az egyik, hogy a malac szopási lehetőséghez jut, a másik az, hogy az így elfoglalt csecs nem apad el a többinél korábban. A dajkásítást a malacok születése után 24 órával tehetjük meg, mivel ilyenkor a koca még elfogadja a malacot. A 24 óra betartása fontos, hogy minden malac a saját anyjától vegy fel a föcstejet. A kolosztrum, más néven föcstej elsődleges felvétele érdekében a ajánlott váltva szoptatás minimum 8-10 alkalom 12 órán keresztül, majd a dajkásítást ezután elvégezni.

A professzionális, precíziós koca takarmányozás kialakítása létfontosságú, hogy a vemhesség alatt optimális koca kondíciót alakítsunk ki. A kifejlődő petesejtek mennyisége és minősége meghatározza az élve született malacok számát. A fialás előtti utolsó héten, amikor a koca a fiaztatóban van a takarmány támogatja a méhben fejlődő malacok életképességét, illetve a születés utáni fejlődést is a koca tejtermelési potenciálja által. A jó minőségű és megfelelő mennyiségű kocatej létfontosságú a választásra kerülő malacok mennyiségét és súlyát tekintve.

A malacnevelő kutricákban az optimális pihenőhely kialakítása ugyanolyan fontos, mint a fiaztatón. A megfelelő hőmérséklet megtartása, ami segíti a malacokat, hogy megfelelően tudjanak emészteni és ne veszítsenek energiát hőleadás által, illetve ne betegedjenek meg.

Választási idő tekintetében a sertéstenyésztésben különböző választási idők alkalmazhatók a malacoknak anyjuktól való elválasztására. Manapság a malacokat általában 21-28 napos szoptatás után anyjuktól leválasztják.

Növekedésen a test tömegében és a testméretekben bekövetkező gyarapodást értjük. A sertéstartási gyakorlatban használatos jelzőszám az átlagos napi tömeggyarapodás, amelyet adott időszakban történő gyarapodás és a takarmányozási napok hányadosaként számolunk ki.

Kutatások azt igazolták, hogy  hőmérséklet hiány  esetén a növendék sertések súlygyarapodása, takarmányfelvétele és -értékesítése jelentős mértékben romlik.

A sertéstelepeken alapvetően kétféle takarmányozási módot alkalmaznak: az ad libitum, azaz az étvágy szerinti takarmányozást és az adagolt etetést. Tudjuk, hogy a csoportos tartás hierarchiát idéz elő, ami azt jelenti, hogy mindig lesz valamennyi egyed, ami nem tud csoportosan enni az erős egyedekkel.  Célunk, hogy minden malac az elválasztás után zökkenőmentesen gyarapodjon. Ahhoz, hogy a malac választás után, 7 hét alatt elérje a 25-30 kg testtömeget, olyan technológiát kell biztosítani ami, akkor elérhető amikor a malac szükségét érzi, hogy a nap 24 órájában bármikor táplálkozzon.